Gitárszóló felépítése majonézzel

2013.02.13.

Élő bálnát evő délkelet-grönlandi eszkimó-metál üdvözlet mindenkinek! Ezen a héten a Mayones - Seymur Duncan nemzetközi gitárversenyre készített szólómat nézzük meg részletesen. Ez a verseny december-január folyamán zajlott, és több mint 2000 videót neveztek be rá a világ minden tájáról. A több mint 2000 benevezett gitárosból a legjobbak közé négy hazai gitárosunk is bekerült: Boross László, Lukács Peta, Nagy Olivér, és Jónás Tamás. Itt nézhető végig a legjobbak listája. Mind a négy gitárosnak nagyon örülök, persze személy szerint valahogy a négy közül az utolsó név még inkább örömmel töltött el:) Úgyhogy ez utóbbi szólót nézzük most meg, és mivel a teljes szóló több mint egy perces, ezért két részre bontva vesszük.

A szóló videója:



Az első 8 ütem jelentette a szóló történetének első "fejezetét". Mint a fenti zenei alapban is hallható, ebben a 8 ütemben csak a dob és a basszus ment a kíséretben, intróként bevezetve a későbbi héthúros, modern metal jellegű folytatást. Egy csúszásokkal tarkított oktávos témával oldottam meg ezt a 8 ütemet, amelyet a 6. ütemben egy gyors tapping fel-le csúszás, valamint a 8. ütemben egy kis wah effekt színesített. Az volt a tervem, hogy ez a kimondottan nyugodt kezdés elegendő teret és levegőt hagy a későbbi gyorsulásra, bár mint látni fogjuk, később sem volt szó arról, hogy túlzott tekerésekbe bocsátkozzak.

Az intró hangneme nem volt teljesen megkötve, mivel a basszus által játszott H és C# hangok többféle skálát is lehetővé tettek. A C# volt az alaphang, ezért C#-moll, C#-mixolíd, C#-dór és C#-fríg egyaránt szóba jöhet itt, hiszen ezek mindegyike tartalmazza a kis szeptimet, azaz a H hangot. Kísérleteztem ezek mindegyikével, de aztán úgy döntöttem, hogy maradok a mollnál, és az oktávos témával követem a basszusgitárt, mindenféle díszítésekkel feltuningolva az egyszerű nyitótémát.

A 9-10. ütemben indul a kíséret "versszak" része, a tulajdonképpeni főtéma. A zenei alap hangneme innentől kezdve már egyértelműbb, mert az itt belépő ritmusgitárok sok mindent meghatároznak. Innentől is lehet azért trükközni a hangnemekkel, mivel Keith Merrow, aki az alapot készítette, igencsak szereti alkalmazni a riffekben a sus9 fogásokat (ezzel nincs egyedül), és ezekben a fogásokban nincsen benne a hangnem 3. foka, azaz innentől is elképzelhető többféle hangnemi megközelítés. Mindenesetre a 9. ütemtől is kitartottam a moll mellett, és csak a 16. ütemben tértem ki ebből átmenetileg.

A főtémához valami szokatlan indítást kerestem, ami szép kontrasztban áll az első 8 ütem világával. (A kontrasztokról nemrég részletesen is olvashattatok itt a rovatban.)

Nem is egy, hanem mindjárt két kontraszt-tényező lépett itt be:

- sebesség szempontjából: a nyitó rész negyedeket, nyolcadokat, a főtéma eleje tizenhatod triolákat tartalmaz. Tehát a lassú <--> gyors kontraszt jelent meg a 9. ütem elején.

- hangulat szempontjából: a nyitó rész hagyományos megközelítést, a főtéma eleje szokatlan megközelítést tartalmaz. Tehát a megszokott <--> szokatlan kontraszt is megjelent a 9. ütem elején.

A 9. ütem végén a gyors, 5 bundos fel-le csúszás is a szokatlanságot erősíti. A 10. ütem végén egy 1 bundos változat is megjelenik ebből a típusból, de ezúttal főhangsúlyon. Ezzel 9-10. ütem a gyors mozgásról szól, ez a fejezet története. A 9. ütem elején induló hammer-on és pull-off sorozat, valamint a két ütem végén levő gyors csúszások is ezt a mondanivalót erősítik.

A 11. ütemben felbukkanó egyenes arpeggiók már a refrénre utalnak előre, amely szinte végig ebből áll majd. Az egyenes arpeggiókról egy korábbi héten írtam részletes anyagot.

A 12-14 ütem az ismétlődő ritmusokról és dallamívekről szól, itt ez az aktuális fejezet sztorija a szóló egészén belül. Mint látható, a 12. ütemben a második negyedben indul a téma, míg a 13. ütemben a negyedik negyedben, ezáltal sokkal érdekesebbnek hangzik az ismétlés, mintha mindkétszer azonos ponton indult volna.

A 15-16. ütem egy kicsit rejtettebb jellegű ismétlésre épül: az első hang (C#) jelenti a felvezetést, és onnantól kétszer 4 hang azonos logikára és azonos technikára is épül: két szomszéd húron megszólaló szekundok összecsengetésére, hibrid pengetéssel. A TAB-ban jelöltem is, hogy ezek a hangok tovább szólnak a számukra kiutalt (nyolcad hosszúságú) időtartamnál, és így nagyon szép szekund-súrlódások jöttek létre. A motívum utolsó hangja egy üres E-húr, ezalatt a bal kéz már át tud állni az ezt követő akkord-töredékes fejezet fogásaira.

A 16. ütem negyedik nyolcadánál (azaz felütésre) induló akkord-töredékek és sus-akkordok szólókba való beépítésével mostanában nagyon sokat kísérletezem. Itt először még egy kéthúros töredék (9-10), majd innentől egy háromhúros akkord (12-9-10) jelenik meg. Ez utóbbi a nagy kedvencem a szólókba való beépítés szempontjából: ez egy sus2 akkord, itt például D alaphangról. Ennek a fogásnak az a szépsége, hogy diatonikusan végig lehet akár vinni egy oktávon, és végig hangnemben marad így, ahogy van, változatlan alakkal: a hét lehetséges pozícióból öt esetben nem kell változtatni a fogáson, és csak a maradék két esetben kell (kétféle módon) átrendezni a fogást. Tehát például a 12-9-10 fogás két bunddal feljebb is működik (14-11-12), majd utána további két bunddal feljebb is teljesen jó (16-13-14). Lefelé a 11-8-9 is tökéletes, majd a 9-6-7 és a 7-4-5 is. (Mindezt a D-G-H húrokon értve, a lenti kottában a 16. ütem közepétől jelenik meg a sus2 fogás.)

Itt a konkrét szólóban nem mászkáltam ezzel a fogással, csak a 12-9-10 szerepelt, de érdemes kipróbálni az itt írt további helyszíneket is a zenei alapra.

Ez az a fentebb már említett ütem, ahol a C#-moll hangnemtől átmenetileg eltértem, és C#-fríget hoztam be, amely 4# helyett 3# előjegyzésű. A megjelenő D hang (az említett 12-9-10 alsó pontja) nagyon szépen feszíti a hangulatot, amely a 16. ütem végén a lehető leghatásosabb, hiszen a 17. ütemben induló új kör nagyon fog örülni a feloldásnak. Persze simán lehet késleltetni is a feloldást, én is így tettem, és a 17. ütem elejére még átlógattam a fríg hangulatot. (A szakaszhatárokon való átlógatásokról egy korábbi anyagban már írtam, erről itt olvashatsz bővebben.)

A 17-19. ütemben egy nagyon jól követhető és fülbemászó motívumot ismételtem és variáltam. A ritmus is és a dallam is egyszerű, de markáns, ezért többször megismételve egyre csak nő a hatásuk. (Mint az eddigi GitárShop-os anyagaim többségéből már kiderülhetett: az ismétlés nem csak a kommunikációban kulcsfontosságú, ha egy üzenetet hatásosan át akarunk vinni, hanem a zenében is. Ez nem meglepő, mivel a zene is kommunikáció.)

A 20-22. ütemben az előző 3 ütem ellentétpárja következik: míg az előző 3 ütem inkább a ritmusról szól (ezt úgy kell érteni, hogy bár a dallam is erős, de a ritmus még erősebb, ez uralja a 17-19. ütemet), a mostani 3 ütemben pont fordítva van ez: bár megjelenik ritmikai ismétlés is, de a dallam dominál, ő viszi a hátán ezt a fejezetet.

A 23-24. ütem a refrén előtti rész utolsó két üteme, és mivel a refrénre teljesen új világot találtam ki (erről majd 1 hét múlva olvashattok), ezért ennek az új világnak az előkészítése céljából (ezalatt a sebességet és a helyszínt is értem) ez a versszak-lezáró két ütem tartalmazza a teljes szóló egyetlen igazi gyors futamát, amelyben tulajdonképpen a mindenki által ismert modális skáladobozok részleteit kötöttem össze. A 23. ütem több kisebb fekvésváltását követően a 24. ütem elején egy nagyobb (és ezért nagyon gyors mozdulatot igénylő) fekvésváltás is szerepel, amellyel már megérkeztem a refrénbe tervezett sárkány-arpeggiók színhelyére. Erről majd legközelebb, egy hét múlva folytatjuk a szóló második felének kottájával és leírásával.











A szóló még egyszer:







Ha bárkinek van kérdése, akkor itt kommentben is felteheti, vagy a honlapomon keresztül emailben is el tud engem érni. Jó gitározást, találkozunk egy hét múlva!

Szerző: Jónás Tamás
http://jonastamas.com
http://facebook.com/jonastamas


További gitárleckék

- A lokriszi sáskák támadása - ritmusgyakorlat
- Zene és pálinka - a fokok fontosak
- Kontrasztok alkalmazása a gitárszólóban
- Hogyan tehetjük érdekessé a gyors futamokat?
- Minden idők egyik legjobb gitárszólója
- Motívum-töredék és sárkány-tetoválás
- Szabadon szárnyaló szólók
- Tudnak-e a rénszarvasok gitározni?
- Az egyenes arpeggiók támadása
- Tudatos rock’n roll
- Joe Satrucci vagy inkább John Petriani?
- Mitől érdekes egy gitárszóló?
- Marco Sfogli-szólórészlet a “Petrucci Style” videóból



    Kommentek száma - 3
  • 3.

    @Pyra: igen, a címet nem kis részben a Te videód ihlette :-)

  • 2.

    Hali! Sok mindent elárul, hogy a Mayones még mint kategória sem szerepel a GS oldalain...Úgy tűnik , mi magyarok már a lengyel technológiát sem vagyunk képesek megfizetni...

  • 1.

    ˝Gitárszóló felépítése majonézzel˝...

    ŐŐŐ, izé... :)

◼ Népszerű