A mai alkalommal az ismétlődő motívumok fő típusairól lesz szó, konkrét példákkal, leírással, mellékelt TAB-bal, felvétellel és zenei alappal.

Az anyagban levő legfontosabb információk:

1) Egy adott résznek a dallamát, a ritmusát, és az ívét (a dallam által leírt kanyarokat) is meg lehet ismételni, ezek mindegyike nagyon hatásosan tartja össze a szólót.

2) A "nyújtás+tapping+visszaengedés" kombinációval egzotikus, szokatlan hangzásokat hozhatunk létre

Először is szeretném ezúton is megköszönni, hogy ilyen sokan eljöttetek múlt csütörtökön a Schönherz-ben tartott gitárworkshop-omra, amely az MMMK jóvoltából jött létre! Jól sikerült a rendezvény, és rekord-közeli módon 2,5 órán át tartott. Néhány fénykép a workshop-ról:

 
 
   























































































A.mai.anyaghoz mellékelt felvétel az Eloquent Look című számom szólójának első 16 üteme:

A zenei alap:

A zenei alap „bónuszként" 0:43-tól tartalmazza a folytatást is, amely egy kellemes C-moll rock-téma, fokozatosan emelkedő vonós kísérettel. Erre külön is lehet szólózni, ez a részt kezdő gitárosok is nagyon jól fel tudják használni örömzenélésre.


Az első tennivaló ezúttal is az adott harmóniamenet áttekintése és elemzése. A 16 ütemes zenei alap során egy 8 ütem hosszúságú akkordmenet ismétlődik kétszer (a végén enyhe variációkkal). Ez az akkordmenet így néz ki:

1-2. ütem: G#m
3-4. ütem: F#sus9/G#
5-6. ütem: G#m
7. ütem: G#o7 (más néven G#dim7, azaz G# alapú szűkített négyeshangzat)
8. ütem: az első ismétléskor Gsus9, a második ismétléskor fél ütem C-dúr és fél ütem F#-dúr

A fentiekből kitűnik, hogy az első 6 ütemben egységesen G#-moll skálát használhatunk, mivel mindegyik akkord felépíthető e skála hangjaiból. A ´F#sus9/G#´ akkord más szavakkal „F#-kvint G# szendvicsben" néven is nevezhető, mivel az alábbi hangok alkotják: G# F# C# G#, amelyből a magasabbik G# hang a ´sus9´ kitétel miatt szerepel, a mélyebbik G# hang pedig a ´/G#´ jelölés miatt van ott. (Emlékeztetőül: a sus9 annyit jelent: a terc helyett az alaphangtól számított 9. hang van benne az akkordban, a ´/´ jel utáni hang pedig a basszusban elhelyezkedő hangot jelzi.)

A 7. ütemben a szűkített akkord hangjai: G# H D és E#, itt tehát majd résen kell lenni, mivel sem a D, sem pedig az E# nem szerepel az idáig használt 5# előjegyzésű G#-moll skálában. A 8. ütem Gsus9 akkordja pedig a G D A hangokból áll, ahol a G és a D hang lóg ki az első 6 ütem hangkészletéből. A második ismétléskor a 8. ütem a C (C E G) és a F# (F# A# C#) akkordokat tartalmazza, itt a C és a G hangra kell majd vigyázni.

Az akkordelemzés után térjünk rá a motívumok témájára. A három alapeset, amellyel az ismétlődést kiaknázhatjuk: egy konkrét dallam megismétlése, egy dallam ritmusának megismétlése (a korábbi anyagokban főleg erről volt szó), illetve egy dallam ívének a megismétlése. A mai példában mindhárom eset szerepelni fog. Bár jellegükben különböznek, hatásuk mégis hasonló: az ismétlődéssel a hallgatót tudjuk jobban „bevonni" a zenébe, akitől nem várhatjuk el, hogy maga is zenész legyen és szakmai füllel hallgassa a szólót (elismerően bólogatva egy váratlanul felbukkanó egzotikus skálára), viszont nagy valószínűséggel ösztönösen rá tud csatlakozni a megfelelő pillanatban megjelenő ismétlődő motívumokra, és szerencsés esetben kettőzött figyelemmel fogja követni dallamunkat.

Lássuk akkor az Eloquent Look szólóját ütemről ütemre. Elöljáróban annyit, hogy az eredeti tempón eljátszva már haladó szintet jelent, de aki nem annyira régóta gitározik, annak is érdemes (lassabb tempó mellett) eljátszani, hiszen a szólóban rejlő elméleti és gyakorlati ötletek sebességtől függetlenül mindig érvényesek.

1. és 2. ütem: rögtön a kezdéskor megjelenik az a dallam, amelyik a későbbiekben vissza fog térni. Jól bizonyítja a motívum-módszer erejét, hogy akár egy egyszerű tiszta kvint hangköz is megfelel a célnak, hiszen itt egy G# és egy D# hang szólal meg. Persze rövid és egyszerű motívum választása esetén sosem árt, ha a kivitelezésbe egy kis érdekességet viszünk, itt például az első hang nyújtva jelenik meg, míg a második hang (a nyújtás megtartása mellett) tapping segítségével szólal meg.

A G-húr 18. bundja normál esetben egy C# hangot jelent, de mivel még tartjuk a nagy szekund nyújtást, ezért ez a hang D#-ként fog megszólalni. Amikor megszólalt, akkor fokozatosan visszaeresztjük a nyújtást, így a D# hang lassan lesüllyed, majd elhallgat. A mellékelt kottában a fenti kivitelezési trükkök bevett angol nevei is szerepelnek, tehát ha egy angol nyelvű kottában épp egy ilyen instrukciót olvasol, akkor ezután már be lehet azonosítani a dolgot.

3. és 4. ütem: itt történik a dallam kibontása, szintén tapping segítségével, először itt is nyújtással, majd anélkül. Egyúttal ez a két ütem (kiegészülve még a következő ütem első hangjával) jelenti majd azt a ritmikai motívumot, amely később vissza fog térni.

5. és 6. ütem: egy tappinggel kivitelezett G#-moll arpeggio. Ebben a két ütemben a pengetőt egyáltalán nem kell használni, húrváltáskor az első hang hammer-onnal szólal meg. A legvékonyabb húron a tappingelő kéznek csúsznia is kell, ilyen esetekről a korábbi anyagokban már volt szó.

7. ütem: itt a legelső hangot pengethetjük is (de megszólalhat pull-offal is). A hangok az itt felbukkanó G#-szűkített akkordhoz illeszkednek (például az E-húr 13. bundjának szerepeltetésével, amely a szűkített akkord negyedik számú hangját adja).

8. ütem: itt jelenik meg a kíséretben a Gsus9 akkord. Fontos szabály, hogy egy olyan dúr jellegű akkord megjelenése esetén, amely távol esik az addigi hangnemünktől (mint esetünkben az 5# előjegyzésű G#-moll hangnemtől az 1# előjegyzésű G-dúr), akkor a legjobb választás az új akkord alaphangjára épített líd skála (azaz itt egy G-líd hangsor, amelynek eggyel több közös hangja van a G#-moll skálával, mint a ´mezei´ G-dúr kollégájának).

Most értünk a periódus végére, innentől kezdve (azaz a 9-16. ütem között) a fenti akkordmenet ismétlődik. Itt az ideje, hogy felhasználjuk a félretett és megőrzött motívumainkat.

9. és 10. ütem: az 1-2. ütem dallama ismétlődik meg pontosan ugyanúgy, mint ott. Máris megjelent a szólónkban a dallam-motívum (ez a dallam egyébként a második 16 ütemben is vissza fog térni, a felvételen ez is meghallgatható).

11. és 12. ütem: ez is nagyon hasonlít a „párjára", azaz a 3-4. ütemre, A különbség annyi, hogy a 12. ütem más dallamot ír le, mint a 4. ütem, de a hangok ritmusa pontosan ugyanaz, mint amilyen a 4. ütemben volt. Ez tehát egy ritmikai motívum. Az ütem utolsó két hangjának kivitelezése egy kicsit nehezebb: ez a két hang egy oktáv távolságra van egymástól, az utolsó előtti hang tapping segítségével, míg a legutolsó egy díszítő jellegű csúszással szólal meg.

13. és 14. ütem: gyakorlati szempontból könnyű rész, apró „helyi" ritmikai motívumokkal.

15. ütem: a kísérő szűkített akkord hangjai szerepelnek a szóló dallamában is, tapping és legato segítségével. Az első 8 hang dallamának íve azonnal megismétlődik a 9. hangtól, ez tehát a harmadik típusú motívum, ahol egy dallam íve jelenik meg újra. Ez az ív akár bonyolult is lehet, kanyarokkal, irányváltásokkal megtűzdelve.

16. ütem: itt a 8. ütemtől eltérően nem Gsus9 akkord, hanem egy C-dúr és egy F#-dúr akkord található, egyenként fél ütem időtartamig. Mivel a két alaphang tritónusz (azaz három egész hang) távolságra van egymástól, ezért itt szóba kerülhet az egészfokú (csupa nagy szekund hangközből álló szimmetrikus skála) használata. A két hármashangzat hat hangja közül négy (C E F# A#) már eleve része is ennek a skálának (C D E F# G# A#). A maradék két hang közül a D hangnak a C-dúr fog örülni (szekund), míg a G# hangnak a F#-dúr (szintén szekund). Hogy ne örüljenek annyira, ezért fordítva használtam őket, a G# hang került az ütem első, C-dúros felébe, míg a D hang az ütem második, F#-dúros felébe.
Motívum-szempontból ez az ütem is, akárcsak az előző ütem, az ív ismétlésének kategóriájába tartozik, hiszen az első 8 hang által leírt hangközök egy az egyben megismétlődnek a 9. hangtól, csak éppen egy tritónusszal lejjebb.

A szóló első 16 ütemének teljes kottája:

A felvétel még egyszer:

A zenei alap még egyszer:

Ha bárkinek van gitárral kapcsolatos kérdése, akkor itt kommentben is felteheti, vagy a honlapomon keresztül emailben is el tud engem érni. Jó gitározást, találkozunk egy hét múlva!

Szerző: Jónás Tamás

http://jonastamas.com
http://facebook.com/jonastamas

További gitárleckék

- Gitárlecke: Hogyan készítsünk teljes instrumentális gitár-számot?
- Gitárlecke: Tájékozódás a gitár nyakán
- Gitárlecke: Hibrid pengetés, tapping, sweep picking és legato
- Gitárlecke: Matek metál
- Gitárlecke: Metál riffek többféle skálából összegyúrva
- Gitárlecke: Így készíthetsz egyszerű ismétlésekkel hatásos gitárszólót
- Gitárlecke: Hangnemi erőszak
- Gitárlecke: Slágerrecept - szétdobált kromatika, megkevert belső ritmusokkal
- Gitárlecke: Vámpír blues
- Gitárlecke: 2 hang 22 másodpercen át
- Gitárlecke: Filmforgatás gitarral
- Gitárlecke: Gitárszóló felépítése majonézzel
- Gitárlecke: A lokriszi sáskák támadása - ritmusgyakorlat
- Gitárlecke: Zene és pálinka - a fokok fontosak
- Gitárlecke: Kontrasztok alkalmazása a gitárszólóban
- Gitárlecke: Hogyan tehetjük érdekessé a gyors futamokat?
- Gitárlecke: Minden idők egyik legjobb gitárszólója
- Gitárlecke: Motívum-töredék és sárkány-tetoválás
- Gitárlecke: Szabadon szárnyaló szólók
- Gitárlecke: Tudnak-e a rénszarvasok gitározni?
- Gitárlecke: Az egyenes arpeggiók támadása
- Gitárlecke: Tudatos rock´n roll
- Gitárlecke: Joe Satrucci vagy inkább John Petriani?
- Gitárlecke: Mitől érdekes egy gitárszóló?
- Gitárlecke: Marco Sfogli-szólórészlet a "Petrucci Style" videóból