Bronz tremolótőke csere Squier Stratcaster gitáron

2012.05.14.

Az alábbiakban a Squier Stratocaster Standard gitárom tremolótőkéjének cseréjével kapcsolatos tapasztalataimat szeretném megosztani. Egy előző cikkben már ismertetett változtatások után felmerült bennem, hogy továbblépésként a gyári tremoló tőkét lecserélem bronzra, mivel ezzel kapcsolatban jó véleményeket hallottam. Ismeretségi körömben többen állították, hogy a csere után dúsabbak lettek a felharmónikusok és a hangkitartás is javult. Ha egy kicsit jobban belegondolunk, hogy mi is történik mechanikai szempontból, amikor egy húrt megpengetünk akkor könnyen belátható, hogy a húr mozgási energiájának (rezgésének) jó része a húrlábon keresztül adódik át a gitár testébe.  Így a húrlábnak a tömege, anyaga, kialakítása fontos szerepet játszik a hangképzésben. A húrláb tömege egyfajta mechanikus energiatárolóként viselkedik, azaz elnyeli (persze adott veszteségek mellett, maga is rezgésbe jön), majd a tehetetlenségénél fogva a későbbiekben visszatáplálja a húr felé. Azaz befolyásolja a hangkitartást, illetve csökkenti a hang dinamikáját, ezzel egyidőben a konstrukció jellemzőitől függően a frekvencia tartomány adott részét kiemeli, csillapítja. Általánosságban kijelenthető, hogy a tremoló tőke anyaga, tömege ezen lengőrendszer egyik fontos eleme, azaz ennek változtatásával változtatható a gitárunk hangképzése.

 
 A Squier gyári tremolótőkéje ránézésre spiáternek (más néven zamak) tűnt. Gondolom - mivel a spiáter a vashoz hasonló sűrűségű, szürkés, rideg anyag, de ugyanakkor könnyen önthetőek (jellemzően nyomásos öntéssel) akár bonyolultabb formák is- ezért alkalmazzák előszeretettel alacsonyabb árfekvésű gitárokban. Hiába a tömeggyárthatóság mindenekfelett áll. Rezgésátvitel szempontjából rosszabb tulajdonságokkal rendelkezik, mint a bronz, vagy az acél viszont olcsóbb. Ennek igazolására az általam megröntgenezett eredeti spiáter tremolótőke közepéről készített röntgenképen 0,5mm körüli légzárványok is láthatóak voltak (világosabb foltok a képen) az öntvényben. Ezek a légzárványok mindenképpen rontják a tőke homogenitását, egységes felépítését, hiszen a rezgő tömegnek  lényegében homogénnek kellene lennie, nem kedvező, ha vannak benne belső határok, folytonossági hiányok. A bronz tőkét megröntgenezve ilyen nagyságrendű zárványokat nem találtam.



Megjegyzem, hogy az USA Fender Deluxe Stratom gyárilag acél tremolótőkével van szerelve. Többet is vesződhettek a megmunkálásával. Talán megér egy kis kitérőt az is, hogy a bronz elnevezés a réz ötvözeteit takarja, azonban a hétköznapi életben a bronznak titulált tárgyak sok esetben réz-ón ötvözetek, azaz ónbronzok. A réz-ón ötvözeteken belül a kb. 20%-os óntartalmút hívjuk harangbronznak (akár kevés egyéb ötvözővel, pl:ezüst), ami mint a neve is mutatja ideális anyag cintányérokhoz, haranghoz, ágyúkészítéshez :-)

A bronz tremolótőke beszerzéséhez számos lehetőség adódik. Egyik megoldás a hangszerésztől történő vásárlás lehet. A rövid piackutatásom eredménye az lett, hogy kb. 15.000.-ft körüli összegért lehetne innen beszerezni. Ha internetről vásároljuk (pl:www.gitarfetish.com) akkor kb. 25.-USD áron + szállítási költség beszerezhető, de egyes internetes portálokon akár 70.-USD-t is elkérnek érte. Összességében azonban a szállítási költséggel együtt nem tűnik irreálisnak az előzőekben említett hangszerész által mondott ár. Végül is a gitárshop-on sikerült 3000.-ft-ért beszerezni egy mexikói strathoz gyártott blokkot. Mint kiderült az eladó a munkahelyén gyártatott magának blokkot, de ha egyszer egy CNC beindul, akkor jó néhány darab legyártásáig meg sem áll A bronz tőkét mutató képen látható, hogy a tőke egyik oldala az eredetinek megfelelően le volt csapva, zárójelben jegyzem meg, hogy az utángyártott tőkéknél nem mindig alkalmazzák ezt a letörést. (Ilyenkor azonban gondosan ellenőrizni kell, hogy a tőke ne akadjon el a tremoló használatakor.) A nagyobb tömegű tőke, tovább nyújtva a hangkitartást és csökkenti a dinamikát.

Blokkvásárlásnál érdemes ellenőrizni a tremoló blokk főbb adatait. Mivel például a Squier egyes változatanál a két E húr közötti húrtávolság lehet 50 és 52 mm is. Vagy a Fendernek egyes változatai különböző E-E húrtávolsággal készülnek pl: 2 7/32" vagy 2 1/16". Azt már nem is említem, hogy a mexikói stratoknál SI mértékegység rendszerben dolgoznak, Amerikában angolszásszal, emiatt is lehetnek eltérések. Az általam vásárolt mexikói strathoz való blokk húrtávja, a rögzítő csavarok pozíciója és mérete (M4-es menet) rendben volt. Ami hibádzott az a tremolókar pozíciója (vagy 3 mm-el arrébb volt) és mérete (a mexikóié M5-ös, a Squier-é M6-os menetű), de ezért az árért kár lett volna nem megvenni a blokkot. Mit volt mit tenni, irány a csavarbolt és a vásárolt bronzcsavarral le lett dugózva az eredeti menet, majd új furat lett fúrva (jó ha  a haveri körben van állványos fúró) és menet vágva. A tremolóblokk cseréjénél, hogy ne kelljen sokat vacakolni az oktávpontosság beállításával, egy ragasztószalagon bejelöltem a húrtartó babák helyzetét (lásd a képen).



 Ez a tőke csere után meggyorsította a babák helyzetének (oktávpontosságnak) a beállítását.
A beszerelt bronz tőke tömege 300g körüli, míg a zamak tőkéé 160g volt. Az anyagkülönbségeken kívül, már csak ezért is lényeges hangkitartási különbséget vártam. Az összereszerlésnél nem cseréltem húrokat, hogy az alábbi linkeken található tőkecsere előtti és utáni felvételek között lehetőleg csak a tőkecsere legyen az egyetlen változó. A hangfelvételeket tiszta csatornán, mikrofonnal lettek felvéve, mindenféle effekt nélkül. Játék közben ami engem is meglepett, hogy a magasabb fekvésekben érezhető a hangkitartás javulása. Remélem nem csak én hallom a különbséget a felharmónikusokban Remélem a fenti összefoglalónak valaki hasznát veszi. Rock and roll forever.

Végeredmény

Spiater


Bronz



Szerző: Bődi Béla



    Kommentek száma - 28
  • 28.

    Sziasztok!
    Eszembe jutott egy olyan ötlet, hogy hogyan dolgozna egy üreges tőke. Akár zártan, akár nyitottan. Zártan szerintem egy rezonátor dobozként működhetne, nyitottan meg mint a harang. Kérdés, hogy csak bizonyos frekvenciát és felharmonikusait erősítené, vagy minden hangot. Kellemesen vagy túlságosan, vagy éppen sehogy változtatná a hangképet? Ha valakinek lenne rá lehetősége, kipróbálhatná és megoszthatná a tapasztalatait.

  • 27.

    Jó cikk, a youtube-on is van néhány összehasonlító videó. Nem véletlenül készül a fúvóshangszerek jó része sárgarézből. De ez az, amiért írok. Azt hiszem, sokan keverik az anyagokat. Az alap a réz (copper), ami önmagában vörös. Ez viszonylag lágy anyag, de ennek a legmelegebb a hangja. Ha cinkkel ötvözik, akkor lesz belőle sárgaréz (brass), aminek a színe a cink mennyiségétől függően változik a sárga és fehér között, de a hangszereknél jellemzően sárga.. Ez már keményebb anyag, a hangja is fényesebb. A réz többi ötvözete a bronz, amiben a cink mellett (vagy helyett) van más ötvözőanyag, . Ettől jóval keményebb, nehezebben megmunkálható, de szebb is a hangja. Ezért készülnek a hangszerek (fúvósok, ütősök) sárga, ritkábban vörösrézből, amit lehet hengerelni, vágni, préselni, kalapálni, míg pl. a harangok bronzból, amit öntenek, utána már nem nagyon alakítanak rajtuk pont a nehéz megmunkálhatóság miatt. Ha jól vadásztam össze a dolgokat.

    Eredeti bejegyzés megtekintése

  • 26.

    10x50x33-as kéne nekem ha jól mértem.

  • 25.

    Üdv! Én szeretnék beszerezni egy ilyen tőkét a bc richembe. Tudnál nekem ebben segíteni?

  • 24.

    Én egy Floyd Rose-ban cseréltem a spiátert sárgarézre... A hangkitartás alig észrevehetően javult, viszont nagyon ˝fényesen˝ szól tőle a hangszer... Kíváncsi lennék egy acél tőkével mit változna a hang...

  • 23.

    Jó kis cikk, hasznos tudnivalókkal.
    Csak mellesleg, a japán Fenderek is metrikus csavarokkal készülnek általában, míg az USA gitárok inch alapú SAE rendszert használnak (amitől amúgy a frász kerülget mindig, mivel 8-adok, 4-edek, 16-odok, 32-edek repkednek folyton, de nem olyan egyszerű, mint a ritmikában) :)

  • 22.

    Kedves SM!
    A cikkel csak arra akartam rávilágítani, hogy a spiáter tőke, egy kompromisszumos megoldás (más spiáter alkatrészek fröccsöntését, volt szerencsém élőben látni, a másodperc tört része alatt készre fröccsöntik), míg akár acél, akár réz tőkénél az anyagár, a megmunkálás pénz és időrabló eljárás. Fenderben (American Deluxe) acél tőkét alkalmaznak, de itt be is tudják építeni a hangszer árába ezen költségeket. Egyébként javaslom a www.guitarfetish.com oldalt, itt acél és réz tőkéket is árulnak, a szállítási költségre is adnak kalkulációt. Üdv: Béla

  • 21.

    Tényleg hatalmas különbség van a 2 tőke között.
    A kérdés már csak az hogy a félmiliós fenderekben miért nem réz tőke van?
    A válasz szerintem az hogy a réz valóban akkora részt vállal a rezonancia továbbításában hogy a fátol veszi el a rezgést, ami egy metál gitárban a fémes hang jó de egy vintage hangszerhez nem való.
    Lehet hogy direkte szar minőségű fémet raknak a hangszerbe hogy a fa anyag szoljon...

    Mert azért ha meghallgatjuk a 2 felvételt az első személy szerint nekem sokkal fenderesebb...

    Ha lehetne még több és jobb minőségű minta talán könnyebb lenne,.
    Megmondom őszintén én is gondolkozok rajta erősen hogy cserélni kellene de nem 2 forint,

  • 20.

    Üdv!

    Olvasván a cikket és hallva a hangmintákat, gondoltam én is csinálok egy tőkét -bronzból. Minden lehetőségem meglett volna hozzá(a tanüzemben lehet maszekolni :) kivéve az alapanyagot. Arra számítottam, 3-4.000 Forintból meg lehet oldani. Aztán elment tőle a kedvem: 9500Ft lenne a bronz, ami kiadja a méretet és kapható. Ezt kicsit azért sokallom. :(

  • 19.

    Üdv mindenki!

    Örülök, hogy valaki írt erről is cikket, ugyanis gyakran megesik, hogy egy olcsóbb kategóriás hangszeren úgy akarunk javítani, hogy jobb minőségű hangszedőket teszünk bele, de a hardvereket (leginkább a hidat) hajlamosak vagyunk elfelejteni. Tőkecserével kapcsolatban eddig nekem is pozitív tapasztalataim vannak, jómagam is tulajdonosa vagyok egy bronz tremolóblokkal felvértezett Strat kópiának. Számomra kiegyenlítettebb lett a hangzás (kevesebb magas, több mély) valamint a hangkitartás is lényegesen javult.
    Bár még nem volt túl sok időm tesztelgetni, de egyenlőre acél tőkével kapcsolatban is pozitív tapasztalataim vannak. Ha valakinek tremolós gitárja van, és rendelkezik némi műszaki érzékkel, valamint van olyan ismerőse, akinek van állványos fúrója (esetleg marógépe), az magának is tud barkácsolni egyet viszonylag könnyen és olcsón. Bár én egy 45-ös átmérőjű acél hengerből martam ki magát a hasábformát is, de akadnak olyan kereskedések, ahol méretre is vágják az anyagot, tehát innen már csak a furatokat kell megoldani. A méreteket (műszaki emberhez nem méltón) akár egy vonalzóval is le lehet venni, valamint utánaolvasva megtalálhatjuk a neten, hogy Stratocaster típusú hangszerek esetén 10,5 mm, amerikai Fender esetén 11,3 mm a leggyakoribb húrköz. A csavarok és a tremolókar pontos méretezéséhez viszont már ki kell szerelni a blokkot. Ezután ha van rá lehetőség, érdemes számítógépen csinálni egy tervet róla, főleg ha csak vonalzóval tudunk méregetni (esetemben a csavarok pontos helyét sikerült szemmérték alapján AutoCad és a kiszerelt tőke segítségével jó pontossággal elvégezni) Érdemes a legnagyobb méretet alkalmazni, ami csak elfér a gitár üregében a nagyobb tömeg miatt.
    Ha minden tervezés kész, valamint megvan a megfelelő méretű fémhasáb, akkor már csak a furkálás van hátra. Ezt akár egy délután alatt is el lehet végezni, egyedül a tremolórugók furatai okozhatnak fejtörést (ezek ugyanis ferdék kell legyenek, valamint az 1 mm-es átmérő miatt az olcsóbb barkácsfúrók könnyen eltörhetnek, de egy 400-500 Ft-os, szakboltban vásárolt fúrószár már tökéletesen viszi)
    Ha valaki érez rá hajlamot, annak mindenképp ajánlom! Az acélt a bronzhoz és a sárgarézhez képest könnyebb megmunkálni is, s a kész tőke tömege ebben az esetben is jócskán meghaladja a spiáter tömegét (sajnos lemérni nem volt alkalmam, de már érzésre is jelentős különbség volt a két alkatrész között, de ehhez az is hozzátartozik, hogy a gyári lecsapást az általam készített acél tőkéből kihagytam)
    A legfontosabb rész mégiscsak az, hogy a folyamat végén elmondhatjuk, hogy a gitárunkhoz már mi is hozzátettünk valamit, gyártottunk egy saját ˝Custom Shop˝ alakatrészt :)

  • 18.

    Szervusz!

    Köszönöm a kimeritő válaszod! Utána fogok nézni a belinkelt oldalakon a dolognak :) Ha esetleg később vennél fel valami jó kis hangmintát akkor ha van lehetőség bőviteni a cikket, szerintem sokan szivesen meghallgatnánk! :)

    Üdv: Zoli

  • 17.

    Kedves Zoltán!
    Nem értelek félre:-) Igazad van, lehetett volna kitartott hangokat is felvenni, de sajnos anno az eredeti tőkével ilyet nem vettem fel, így a bronz tőkével sem készítettem ilyet (bevallom anno nem gondoltam rá, hiába amatőr vagyok). A magán e-mail címem bodibela1@gmail.com ha szükséges jelezd és veszek fel ilyet is. A csavarral ledugózás szükségmegoldás volt, mert 3000.-ft-ért kár lett volna nem megvenni a tőkét (hangszerész 15 ezerért vállalta volna). Egyébként ajánlok egy hangszerész oldalát: www.fogashangszer.hu Itt a mod fülre kattintva vannak bronztőkecseréről képek, és vélemény is. Ismerem a hangszerészt nagyon korrekt megbízható srác, de a már említett költséget szerintem magasabb kategóriás gitárnál érdemes vállalni. Az általa közölt képeken látható, hogy nem alkalmaz letörést azaz tuti, hogy az én 300grammos tőkémnél még nagyobb tömegű az általa gyártott tőke. (Anno amikor beszéltem vele, panaszkodott is hogy jó pár fúrószárat elhasznál a furatok elkészítéséhez - lásd megmunkálhatóságbeli és ár különbség).
    Az általam leírtakban alapvetően azt szerettem volna elmondani, hogy a zamak tőkék alkalmazása biztos hogy kompromisszumos megoldás. Anno volt szerencsém látni ugyan ezen anyagból bowden végen lévő idomok nyomásos öntését látni Siófokon egy bowden gyárban. (kb. 400 celsius körüli olvadáspontúak, azaz könnyen önthetőek, de zárványosak alapvetően). De hát alacsonyabb árkategóriájú gitároknál nem ez lesz a ,,gyenge˝ láncszem, gondolom (sejteni vélem) hogy ez is egy ok a használata mellett. Viszont a magasabb kategóriájú gitárokban már ,,nehezebben megmunkálható anyagú˝ jobb hangi adottságú tőkékkel is lehet találkozni˝ (csak a kezeim közt megfordultak alapján tudom mondani), a Fender strato delux-ban acél tőke van, egy ismerősöm amerikai Jackson gitárjában valamilyen réz. Ajánlom a www. gitarhangtechnika.hu oldalon az Effektek, kiegészítők, húrok menűben van írás a húrlábak upgrade-ekről. (sajnos súlyos pénzen lehet ezeket beszerezni). A megadott e-mail címemen keresztül szívesen küldök képeket, más jellegű hanganyagot ha kéred. Üdv: Béla

  • 16.

    Kedves Béla!

    Köszönjük a jó cikket és leirást! Részletes volt és meglepően alapos (röntgen). Azért egy-két dolog homályos nekem. A bronz tőkéről miért nem raktál képet? A tőke minőségén nem ront elméleted szerint az, hogy egy csavarral van levakdugózva ami szintén egy anyaghatárt képez a tőkében? Esetleg be is lett ragasztva? A felvételeken miért nem hallunk hosszan kitartott hangokat, hogy valóban hallható legyen a különbség a hangkitartásban? (A felvétel végén elvágott hang szerintem nem minősül kitartott hangnak.)
    Kérlek ne érts félre, nem kötekedni akarok, csak kiváncsi vagyok, hogy valóban érdemes-e egy ilyen cserét megejteni. Még egyszer köszi a jó cikket!

    Üdv: Zoli

  • 15.

    Teljesen megfelelt a válasz. Ebben az esetben ott a pont. :D

  • 14.

    Drian! van egy gitárom amit el szeretnék adni, csak az előző tulaj beletörte a tőkébe a tremolót :D:D Egy kínai sztrat kopiról van szó, szal nemhiszem hogy érdemes sokat költeni rá :-)

    De abbahagyom az offot :-)

  • 13.

    Kedves Márton!

    Magam részéről egyetértek Drian-nal. De ha kell a régi tőke, postán szívesen elküldöm Neked ingyen.
    Üdv:
    Béla

  • 12.

    Itt most egy anomáliába ütköztem. Ez a cikk arról szól, hogy miért NEM JÓ ez a tőke. Némi technikai háttér és RÖNTGEN!!!! kép is készült róla. Már esett szó arról, hogy ki csinál elérhető áron JOBB tőkét. Ennek ellenére valaki mégis megakarja venni a régit. Szerintem szinesztéziával ezt úgy fogalmaznám meg, hogy a cikk süket szemekre talált.

  • 11.

    Hali!

    A régi tőke megvan még? Ami fontosabb, eladó esetleg? :))

  • 10.

    Remek cikk, gratulálok! A különbség is jól hallható!

  • 9.

    Grat jó cikk! nem is gondoltam volna, hogy ekkora a különbség... teljesen meg vagyok győzve...

  • 8.

    Minden elismerésem. Jó a cikk. Ami leginkább tetszik benne, az a pár apró, ám mégsem elhanyagolható technikai adat. Infó a zárványok hatásáról. a bronz fajtáiról... Ezek nálam mindig nagyot dobnak. Jól hallható a változás, és nem a rossz irányba ment. GRATULA.

  • 7.

    Ezek szerint bevált. Örülök. Jól hallatszik a különbség. Én így (előtte - utána) nem hasonlítottam össze, de az biztos, hogy egész más feeling a hangszeren játszani. Torzítóval még jobban érzékelhető a hangkitartás növekedése. És persze úgy is egészen más íze van a hangnak. Röviden ennyit az én tapasztalataimról. Minden Jót.: Krisz

  • 6.

    Megröntgenezted a hidat? :O :O :O
    Egyébként jól hallatszik a különbség, a bronz élettel telibb. Well done Sir!

  • 5.

    Kedves Tamás!
    A híd rá van fektetve a testre, mivel amikor lebegősre volt állítva akkor hamarabb elhangolódott tremolózáskor. Üdv:
    Béla

  • 4.

    Heló !
    Lebegőre volt állítva a híd, vagy ki volt fektetve ?
    Amúgy simán hallani a különbséget. 3000 Ft+pk.-t megért. :)
    Én is vettem, csak még nincs kész a gitárom. :(

  • 3.

    Kedves Rob és Dávid!
    Egyházi Krisztiánnak hívják a kontaktot, az e-mail címe: qkrisz@gmail.com.Lehet, hogy még van Neki vagy tud gyártatni.
    Üdv:
    Béla

  • 2.

    Hali!

    Engem is érdekelne a kontakt!

    Köszi,
    david

  • 1.

    Hali!

    Köszi a cikket, ez csak megerősített a hitemben! :)
    Esetleg meg tudnád adni priviben a gitárshoppos eladó kontaktját, aki a réz tőkét csinálta?

    Köszi,
    Üdv, Rob

◼ Népszerű